Shelley Tenerife jelenléte a dalban mágneses éllel ruházza fel — sima, de erőteljes, kontrollált, mégis érzelmileg telített. A teljesítményben feszültség van, amely tökéletesen illeszkedik a „Lose Control” címhez. Érezni lehet a húzást és tolást a visszafogottság és az elengedés között, mintha a dal arra provokálna, hogy visszatartsd magad… majd lehetetlenné tenné. Amikor a beat teljesen beüt, robbanásszerűen hat — rétegzett, magával ragadó, tökéletes éjszakai autóutakhoz, tánctermekhez vagy fejhallgatós, villanyoltós pillanatokhoz.

Ami igazán kiemelkedő, az az, hogy a mozgás szó szerint a hangba van építve. A produkció nem csupán háttér — lélegzik, emelkedik és zúg, mint az adrenalin hullámai. Minden ütem szándékosnak tűnik, hogy mélyebbre húzza a hallgatót a hangulatba, amíg már nem csak hallgatod — a zenében vagy. A „Lose Control” az a dal, amit akkor játszol, amikor abbahagytad a túlgondolást és készen állsz, hogy egyszerre mindent érezz. Intenzív, hipnotikus és makacsul élő.